Magamról

Magamról
Herczeg Attila vagyok, több, mint 15 éve foglalkozom marketing kommunikációval, néhány éve pedig ezen belül a social media témakörébe mélyedtem el: elvégeztem Magyarországon elsőként az amerikai Social Media Academy-t, majd pedig az intézmény magyarországi képviselője lettem, és megalapítottam Magyarország első közösségi tanácsadó cégét, a socialmedialab-et (www.socialmedialab.hu).
Az Academy égisze alatt nemzetközi közösségi média projektekben veszek részt stratégaként, a tervezéstől a follow.up-ig, monitoringozásig

2011. június 3., péntek

Merjünk kicsik lenni!


Robin Ian MacDonald Dunbar egy brit antropológus és fejlődés- pszichológus, aki többek között a University of Oxford egyik igazgatója a közelmúltban érdekes kutatási eredményt közölt, ami a social media „jobbkézszabályaként” fogható fel: arra a következtetésre jutott, hogy egy átlagember agya 150 másik emberrel történő folyamatos kapcsolattartásra képes, azaz ez az a képzeletbeli határ, amelyet a közösségi oldalakon ideális esetben nem lépünk át ismerősszám/ követés tekintetében.

Ez persze, nem azt jelenti, hogy magánszemélyként nem lépheted át a 150-es határt, csak azt, nem érdemes. Ha példának vesszük a Magyarországon legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook működési rendszerét, ha ennél nagyságrendileg több ismerősöd van, esélyes, hogy a legfontosabb hírekről, ismerőseid által közölt információkról le fogsz maradni, mert nem leszel képes időegység alatt visszakövetni az általuk közölt postokat. Itt nyilván nagy kérdés az „időegység” tartalma, magyarul, hogy mennyi időt töltesz a Facebook oldalakon, illetve, hogy az ismerőseid mennyire aktívak az egyes felületeken, de játszunk el a gondolattal, hogy elfogadjuk a kutatási eredményeit, és nézzük meg, mi van akkor, ha nem tartod be ezt a képzeletbeli határt?

Ennek egyik következménye lehet, hogy bizonyos ideig növelni fogod a közösségi oldalakon töltött időt, illetve egyre sűrűbben nézel fel az oldalakra. Esetleg bizonyos közösségi felületekről kezdesz „leszokni”, szűkíted a közösségi oldalaid számát, akár nem is tudatosan. Esetleg telítődsz a közösségi média által billenccsel Rád szórt információval, és lassacskán „lejössz a szerről”, felhagyva a közösségi oldalak használatával.

Ha ez bekövetkezik, nemcsak Veled, hanem sok másik emberrel is a közösségi oldalakon, akkor kezdhetjük az éppen csak megszületett új kedvencünket, a közösségi médiát temetni, kereshet mindenki egy ásót és egy lapátot, ami nagyon fájó pont lenne- nemcsak nekünk, akik ebben a szakmában dolgozunk, hanem mindenkinek, aki használja a közösségi felületeket: remélem, most, hogy még nagyon élvezed a közösségi oldal előnyeit, ezt nem kell különösebben megmagyaráznom.

Épp ezért javaslom, hogy

1, Dunbar urat és az ő számát vedd komolyan. Persze, nyugodtan jelöld be a 151. ismerősöd, ettől még nem fog semmi baj történni, csak legyen a fejedben ez a képzeletbeli határ.

2, időnként ne csak arra szánj időt, hogy ismerősöket keress, hanem arra is, hogy átnézd az eddigi listádat, és töröld nyugodt szívvel azokat, akikkel nem tartod aktívan a kapcsolatot, és nem is igazán szeretnéd

3, szánj arra is időt, hogy ismerőseid számára fontos információkat közölj magadról- nehogy valaki alkalmazza veled kapcsolatban a 2. pontotJ

4, tekintsd értéknek a saját közösségedet: óvjad, figyeljed, vigyázz rá, és megfontolva fejleszd. Ettől Te is jól fogod magad érezni az oldalakon, és másoknak is élményt nyújtatsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése