Sikeres social media kampány?

Amikor útjára indítottam a blogomat, megfogadtam, hogy a különböző cégek aktivitásai negatív értelemben nem kerülnek a célkeresztembe. Most is igyekszem elkerülni azt, hogy ebbe a hibába essek, sokkal inkább egy aktivitáson keresztül szeretnék bemutatni egy modellt, mely részben képes arra, hogy aktivitásunkról eldöntsük, sikeres volt-e vagy sem.

Sokak által az utóbbi idők legsikeresebb magyar FB kampányának titulált Fressnapf aktivitásról beszélek, amely néhány hét alatt 200 000 like-ot szerzett. Akik esetleg nem ismernék a rendszert: a Fressnapf (kisállat eledel és kiegészítő kiskereskedelmi lánc) pályázatot hirdetett a legszebb kisállat címért: nevezheted az állatkádat (természetesen előtte like-olnod kell a Fressnapf oldalt), majd pedig arra buzdítod az ismerőseidet, hogy szavazzanak az állatkádra- amit persze, csak úgy tehetnek meg, hogy ha like-olják a Fressnapf oldalt. Logikus, egyszerű rendszer, jó ötlet, még akkor is, ha egyébként a Facebook szabályaival ellentétes is, de nem ez a lényeg az én szemszögemből.

Sokkal inkább az, hogy pontosan mit is sikerül ennek a „legsikeresebb magyar FB kampánynak” elérni ezzel az aktivitással, illetve sikeres-e egyáltalán?

A HMH modell szerint a válasz: NEM. A modell ugyanis azt mondja, egy aktivitás a következő három mentén ítélhető meg:

HÁLÓZAT: azaz a hálózat nagysága

MEGSZÓLÍTÁS: azaz, a célcsoportom hány tagja jelenik meg a hálózatomban

HOZZÁSZÓLÁS: a célcsoportból hálózat tagjai mennyire aktívak, tehát mennyi hozzászólást generálnak a csoportomban

Nézzük, hogyan lehet ezt értelmezni a Fressnapf aktivitás esetében: a HÁLÓZAT mérete példás, átlépte a kétszázezres like- számot- de kikből is? Az tiszta, hogy akik felteszik a kisállatukat a cím megszerzésének reményében, van kisállatuk. De akik csak szavaznak rájuk, nagy eséllyel nem rendelkeznek kisállattal. Tehát mennyire lesz releváns számukra az, ha az aktivitást követően a Fressnapf valamilyen akciójukkal megszólítja őket? Tehát MEGSZÓLÍTÁS szempontjából már kicsit borúsabb a kép. A HOZZÁSZÓLÁS részét most még nehéz lenne megítélni, de mivel a modell második összetevője egy szóval rossz értéket produkál, nem csodálkoznék, ha a legsikeresebb kampány közössége fél év múlva gyakorlatilag eltűnne aktivitás szempontjából… hacsak nem változtatnak a stratégiájukon.

A világ egyik fele- itt a legfrissebb közösségi világtérkép!

Megjelent a legfrissebb közösségi világtérkép, ahol az eredmény nem meglepően a Facebook döntő uralmát igazolja: a Kék Erő Ázsia kivételével mindenhol viszi a pálmát. Egy másik kutatás szerint ebben a hónapban elértünk a 700 milliomodik FB userhez, és bár a növekedés üteme csökken, a növekedés töretlen.

Amikor megláttam a térképet az ötlött fel bennem, hogy vajon Ázsiából hogyan látják ugyanezt a világot? Ha csak egy kicsit változtatunk a perspektíván, Európa kék uralma nem több egy kis kék foltnál, és olyan médiumok kerülnek előtérbe, mint a V Kontakte, az Odnoklassniki, vagy a Q Zone. Kedves kollegák, tegyük a szívünkre a kezünket: hányan hallottunk egyáltalán ezekről a médiumokról? Netán van köztünk olyan, aki bármelyiknek a tagja? Mivel a SMACAD-on végzettek (Social Media Academy) közül néhányan vannak Ázsiában, a hálózatunkon keresztül utánajártam, fordítva vajon mi az igazság: ők vajon tisztában vannak-e azzal, hogy a Facebook mit jelent Észak- Amerikában, vagy Európában?

A „jó hír”, hogy ismerik, sőt, „helicopter view” okán sokakkal szemben cizelláltabban látják a helyzetet, mint mi magunk: tisztában vannak a Facebook uralmával, de azzal is, hogy kisebb, speciális csoportok megszólításához vannak speciális közösségi médiumok- amik csak attól speciálisak, hogy hálózatuk jóval kisebb, mint az FB-é. Ezeken a speciális közösségi helyszíneken jól célozva, a médiummal konform megszólítást használva sokkal hatékonyabbak lehetünk, mint a Facebook-on. Tehát, mehetünk a tömeggel, megpróbálhatunk hangosabban kiabálni... de vannak helyzetek, amikor megfelelő szakértelemmel, jóval kevesebb pénzből nagyobb sikert is elérhetünk- ehhez elég a mellékelt SNS adatokat áttekinteni, a 2. és 3. helyezett felületek megtalálásához.

A Facebook uralom ebben a megközelítésben nem más, mint lehetőség más médiumok számára- lehetőség a tökéletes célzásra és a stratégiai célok maradéktalan elérésére.

Merjünk kicsik lenni!

Robin Ian MacDonald Dunbar egy brit antropológus és fejlődés- pszichológus, aki többek között a University of Oxford egyik igazgatója a közelmúltban érdekes kutatási eredményt közölt, ami a social media „jobbkézszabályaként” fogható fel: arra a következtetésre jutott, hogy egy átlagember agya 150 másik emberrel történő folyamatos kapcsolattartásra képes, azaz ez az a képzeletbeli határ, amelyet a közösségi oldalakon ideális esetben nem lépünk át ismerősszám/ követés tekintetében.

Ez persze, nem azt jelenti, hogy magánszemélyként nem lépheted át a 150-es határt, csak azt, nem érdemes. Ha példának vesszük a Magyarországon legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook működési rendszerét, ha ennél nagyságrendileg több ismerősöd van, esélyes, hogy a legfontosabb hírekről, ismerőseid által közölt információkról le fogsz maradni, mert nem leszel képes időegység alatt visszakövetni az általuk közölt postokat. Itt nyilván nagy kérdés az „időegység” tartalma, magyarul, hogy mennyi időt töltesz a Facebook oldalakon, illetve, hogy az ismerőseid mennyire aktívak az egyes felületeken, de játszunk el a gondolattal, hogy elfogadjuk a kutatási eredményeit, és nézzük meg, mi van akkor, ha nem tartod be ezt a képzeletbeli határt?

Ennek egyik következménye lehet, hogy bizonyos ideig növelni fogod a közösségi oldalakon töltött időt, illetve egyre sűrűbben nézel fel az oldalakra. Esetleg bizonyos közösségi felületekről kezdesz „leszokni”, szűkíted a közösségi oldalaid számát, akár nem is tudatosan. Esetleg telítődsz a közösségi média által billenccsel Rád szórt információval, és lassacskán „lejössz a szerről”, felhagyva a közösségi oldalak használatával.

Ha ez bekövetkezik, nemcsak Veled, hanem sok másik emberrel is a közösségi oldalakon, akkor kezdhetjük az éppen csak megszületett új kedvencünket, a közösségi médiát temetni, kereshet mindenki egy ásót és egy lapátot, ami nagyon fájó pont lenne- nemcsak nekünk, akik ebben a szakmában dolgozunk, hanem mindenkinek, aki használja a közösségi felületeket: remélem, most, hogy még nagyon élvezed a közösségi oldal előnyeit, ezt nem kell különösebben megmagyaráznom.

Épp ezért javaslom, hogy

1, Dunbar urat és az ő számát vedd komolyan. Persze, nyugodtan jelöld be a 151. ismerősöd, ettől még nem fog semmi baj történni, csak legyen a fejedben ez a képzeletbeli határ.

2, időnként ne csak arra szánj időt, hogy ismerősöket keress, hanem arra is, hogy átnézd az eddigi listádat, és töröld nyugodt szívvel azokat, akikkel nem tartod aktívan a kapcsolatot, és nem is igazán szeretnéd

3, szánj arra is időt, hogy ismerőseid számára fontos információkat közölj magadról- nehogy valaki alkalmazza veled kapcsolatban a 2. pontotJ

4, tekintsd értéknek a saját közösségedet: óvjad, figyeljed, vigyázz rá, és megfontolva fejleszd. Ettől Te is jól fogod magad érezni az oldalakon, és másoknak is élményt nyújtatsz.