Magamról

Magamról
Herczeg Attila vagyok, több, mint 15 éve foglalkozom marketing kommunikációval, néhány éve pedig ezen belül a social media témakörébe mélyedtem el: elvégeztem Magyarországon elsőként az amerikai Social Media Academy-t, majd pedig az intézmény magyarországi képviselője lettem, és megalapítottam Magyarország első közösségi tanácsadó cégét, a socialmedialab-et (www.socialmedialab.hu).
Az Academy égisze alatt nemzetközi közösségi média projektekben veszek részt stratégaként, a tervezéstől a follow.up-ig, monitoringozásig

2011. május 30., hétfő

Egy újabb púp a háton…


„Nnna, már megint valami új, amivel foglalkozni kell, mert mindenki csinálja, a social media.”- több cégmarketingestől hallottam ilyen kijelentést az új lehetőségek kapcsán, és ellenérzésük, lássuk be, részben megalapozott.

Egyrészt azért, mert kevesek tudják megmondani, hogy pontosan mire is jó ez a dolog. Kreatív ötletek tömege, ami lehet, hogy tetszik Neked, vagy nekem, de ez azt is jelenti, hogy úgy is kell csinálni, és célra vezető lesz a márkával kapcsolatban???

Erre a kérdésre csak profi stratégia adhat választ. Már hallom is kétkedőket „Social media stratégia??? Még ez is? Ez már azért tényleg felesleges!”

Szerintem nem felesleges, hanem elengedhetetlen. Persze, sok cég csak többé- kevésbé elkötelezett a social media iránt, „próbáljuk ki”- alapon elindítanak egy aktivitást, ami vagy sikerül, vagy nem… mintha fellőnénk a fejünk fölé egy puskával, és meglátjuk, hátha leesik egy épp arra repülő vadkacsa… és ha nem esik semmi a földre, már megalapozottan lehet mondani, hogy „megmondtam, hogy ez lesz!”.

A social media stratégia a hasonlatnál maradva az, hogy KIVÁLASZTOD megfelelő puskát az alapján, hogy MIT AKARSZ ELTALÁLNI, aztán RÁCÉLZOL, meghúzod a ravaszt, és LELÖVÖD. Mondjuk úgy, ahogy az FB atyja Mark Zuckerberg mostanában elejti a vacsorának valót, mert ő bizony mást már nem is eszik. (http://index.hu/tech/2011/05/27/vadaszni_kezd_a_facebook_vezere/)

Ha készíttetsz a céged számára egy FB fan page-et, vagy néhány beosztott készít egy-egy LinkedIn profilt, netalántán blogot kapcsol a céges weboldalhoz, esetleg a Twitteren nyitnak egy account-ot és valakit megbíznak a menedzselésével… ezek mind hozzátartoznak a social media-hoz, DE csak taktikai eszközök, ez NEM stratégia: ideig óráig sikereket érhetünk el, de hosszútávú haszna nem, lesz. Hiszen nem tűztük ki előre, mi a célunk, a küldetésünk az aktivitással, annak milyen előnyei vannak a FOGYASZTÓ számára, hogyan mérhetjük az eredményességet (mert mérhető, de erről egy kicsit később), mi legyen az aktivitás folyamán használt monitoring metodikája….Így egy aktivitás sokkal könnyebben vezethető és mérhető, mint egy jó social media kreatív ötlet megvalósítása.

A social media hatalmas szabadságot ad a felhasználónak, lett légyen az cég, vagy egyén. DE szabályai még a social media-nak is vannak- némi írott, de zömében íratlan formában. Ha ezeket a szabályokat figyelembe vesszük, és hosszútávú social media stratégiát alakítunk ki cégszinten, rengeteg felesleges pénzt és energiát spórolhatunk meg- és még a púp is lekerül a hátunkról.

2011. május 24., kedd

Kettős jelenlét


A szakmához egyébként nagyon sokat adó socialtimes.hu cikkeit böngészve találtam egy, a szerkesztő által jegyzett véleményt: szerinte a céges és a személyes jelenlétet mindig válasszuk el egymástól, mert azok nem tartoznak össze, és csak így tudjuk a maximumot kihozni a céges aktivitásokból... a furcsa az, hogy a Social Media Academy-n, a szakma legelismertebb iskolájában ÉPP az ellenkezőjét tanítják: a kettős jelenlét közti egyensúlyt tartják a legfontosabbnak a közösségi felületeken. Miért?
Egyrészt senki sem gondolhatja (komolyan), hogy egy márka a saját nevében irogat, manapság mindenkinek magától értetődő egy közösségben, hogy a márka "helyett" adminok beszélnek. Mi a cél ezekkel a beszélgetésekkel? Az, hogy a márkához minél inkább kötődjenek az emberek, megszeressék, a magukénak érezzék... akkor miért lenne baj, ha megismerik azt is, aki segít nekik megismerni jobban a márkát? Miért lenne baj az, ha megtudják a közösség tagjai, hogy mivel foglalkozik szabadidejében, milyen zenét hallgat? Elvárjuk, hogy a közösség tagjai "megnyíljanak" előttünk, mi pedig titkolóznánk? Remélem, hogy ez csak egy régi beidegződés megnyilvánulása, nem pedig egy mindenki által felvállalt politika, bár ahogy manapság dalbir kérdezni és válaszolni tud, bármi lehetséges...

Mi lesz a LIKE után?


A múlt héten megrendezésre került első magyar Supersocial konferencián volt szerencsém előadóként részt venni, így aztán elvegyülni a tömegben, az előadások közti szünetekben. Sokan tanácsatalanul járkáltak fel-alá, nem csupán azért, mert keveseket ismertek, hanem, mert úgy érezték, hogy a konferenciának arra kellene koncentrálnia, hogy a Facebook-on hogyan lehet minél több LIKE-ot gyűjteni az általuk adminisztrált fan page-nek.
Lehet, hogy ezért a kérdésért nem fogok túl sok like-ot kapni, de megkockáztatom: MINEK NEKÜNK A LIKE? Tudom, nekünk legyen a legtöbb, legfőképp a saját iparágunkban, és nem utolsó sorban a világon, de aztán mi fog történni a minket like-olókkal??? "Ellátjuk őket információkkal, folyamatosan, hogy még jobban szeressék a márkánkat!" Ha ezt tesszük, nem lesz más a fan page-ünk, mint egy X-edik marketing eszköz: nem értéktelen, de kevesebb, mint amennyit valóban ki lehet belőle hozni.
A közösségi média ugyanis NEM marketing eszköz: egy cég, márka valamennyi osztályát érintő viselkedésforma, melyből akkor lehet a legnagyobb hasznot húzni, ha ezt a gondolkodásmódot (legalább) a cég osztályvezetői a magukévá teszik. Hogyan?
Tegyük fel például, hogy egy több ezres közösséggel rendelkező márkát gyártó cégnél dolgozunk, ahogy a gyártó részleg vezetői éppen a következő negyedév gyártási mennyiségeit tervezik- kiindulva az előző évek tapasztalataiból, lehúzva a manapság divatos, válságból adódó korrekciós tényezővel. Pontosabb adatot becsülni, költséghatékonyan, a közösségünk segítségével lehet, egy gyors kérdéssel: az adott márkából mennyit és mikor tervez legközelebb beszerezni? Egyszerű, nem? A több ezres közösségből néhány százan válaszolni fognak, egyrészt azért, mert szeretik a márkát, másrészt azért, mert épp 5 mp megválaszolni a kérdést. Ráadásul mindezt szivesen teszik azért is, mert fontosnak érezhetik a saját véleményüket. És az is.
Szignifikáns mennyiségű pénzt lehet megspórolni hasonló módon a kutatás-fejlesztési budget-ből is: a több ezres közösségből kiválasztva a véleményvezéreket, egy néhány tucat tagot számláló zárt "munkaközösséget" alkothatunk, ahol kérhetjük a fejlesztésben a segítségüket, kaphatunk új ötleteinkről visszajelzéseket... a metódus nem ördögtől való: a Dell színes laptopjainak ötlete nem egy számítógép mögött ülő IT guru fejéből pattant ki, hanem egy ilyen közösség segítségével fogalmazódott meg... megsokszorozva ezzel a Dell gépeinek népszerűségét.

A felhasználási ötletek végtelenek, és valamennyi osztályra alkalmazhatók, itt még a képzelet sem szabhat határt....